Jászapáti 2000 MgZrt: Nem lehet kihagyni egy évet sem a fejlesztésből

A Jászapáti 2000 MgZrt története több mint hét évtizedre nyúlik vissza. Az 1949-ben létrejött mezőgazdasági Szövetkezet többször átalakult, és mára egy több vállalkozásból álló agrárcsoport központi cége. A csoport növénytermesztéssel, állattenyésztéssel és mezőgazdasági szolgáltatásokkal foglalkozik, emellett tulajdonosként a tejfeldolgozásban is érdekelt. jelen van. A különböző tevékenységek tudatosan egészítik ki egymást, így a működés nem egyetlen ágazat teljesítményétől függ.

Ennek részeként akkor sem mondtak le az állattenyésztésről, amikor az hosszú időn keresztül veszteséges volt. A vezetés abból indult ki, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés eltérő piaci és időjárási helyzetekben tudja kiegyensúlyozni egymást. Ahogy fogalmaznak, „nincs mezőgazdaság állattenyésztés nélkül”. Ez nem jelenti a veszteséges működés elfogadását, inkább azt, hogy az egyes tevékenységeket nem önmagukban, hanem a teljes cégcsoport működésének részeként értékelik.

A cégcsoport mérete közben a vele együttműködő kisebb gazdaságok számára is előnyt jelent. Finanszírozást, inputanyagokat és különböző szolgáltatásokat biztosítanak számukra, tárolják a terményeiket, és az értékesítésben is segítenek. A tárolókapacitás különösen sokat számít, mert így a gazdálkodóknak nem feltétlenül kell közvetlenül betakarításkor, nagy kínálat mellett eladniuk a termést, hanem kivárhatnak egy kedvezőbb piaci időszakot. Így olyan szolgáltatásokhoz és kapacitásokhoz is hozzáférnek, amelyeket önállóan, kisebb gazdaságként nehezen tudnának fenntartani.

A munkaerőhiányra elsősorban technológiai fejlesztésekkel reagálnak. Az a cél, hogy kevesebb, jól képzett és megfelelően megfizetett munkatárs nagyobb teljesítményre legyen képes. Nagyobb és automatizált traktorokat, robotizált fejőállásokat, automatikus etetési és szellőztetési rendszereket használnak, az új takarmánykeverő pedig már szinte teljesen automatizált lesz. A létszámot sem hirtelen csökkentik, hanem a természetes fluktuáció és a nyugdíjazások során egyre kevesebb megüresedő pozíciót töltenek be újra. Így az automatizáció fokozatosan enyhíti a munkaerőhiányt, miközben a hibák számát is csökkentheti.

Az alkalmazkodás azonban nemcsak technológiai kérdés. A tartós szárazság miatt a takarmánytermelést is át kellett alakítani. Ahol a kukorica egyre kevésbé termelhető biztonságosan, ott fokozatosan az őszi árpa felé fordultak, és a tapasztalatok szerint abból akár jobb takarmány is készíthető. Közben az állattartásból származó szerves trágya és a biogázüzem melléktermékét egyre nagyobb arányban használják fel a termőtalaj tápanyag-visszapótlásra, így a műtrágya-felhasználás jelentős része kiváltható. A cég tehát nem egyetlen nagy megoldást keres a változó körülményekre, hanem folyamatosan alakítja a termelést ahhoz, ami hosszabb távon is működőképes. A mesterséges intelligenciát is pragmatikusan közelítik meg. A cégcsoport már használ digitális megoldásokat az információk összegyűjtésére, és azt szeretné elérni, hogy akár naponta vagy fél naponta pontos kép álljon rendelkezésre a termelési folyamatokról. Az AI később az előrejelzésekben, számításokban és statisztikai elemzésekben is szerepet kaphat, de az üzleti döntéseknél egyelőre meghatározó marad a több évtizedes vezetői tapasztalat. A technológia több és gyorsabb információt adhat, de egy kiszámíthatatlan ágazatban annak értelmezéséhez továbbra is szükség van szakmai tapasztalatra.

A Jászapáti 2000 MgZrt tapasztalata a kisebb gazdaságok számára is világos üzenetet hordoz: nem feltétlenül kell mindent saját tulajdonban tartani. A drága és gyorsan avuló géppark, a tárolás, az inputbeszerzés vagy akár az öntözés közös szolgáltatási és integrációs rendszerben hatékonyabban működhet. A versenyképesség nem abból következik, hogy egy vállalkozás mindent maga csinál, hanem abból, hogy pontosan tudja, mit érdemes saját magának elvégeznie, és hol érdemes másokkal együttműködnie.