Peak: Az AI-bevezetés 20 százalékban technológia, 80 százalékban szervezet

A Peak története 2013-ban indult azzal a céllal, hogy a hagyományos banki infrastruktúránál gyorsabb és rugalmasabb pénzügyi megoldásokat hozzon létre. Ami ma természetesnek tűnik – valós idejű tranzakciók, gyors nemzetközi utalások, integrálható pénzügyi szolgáltatások –, akkor komoly technológiai újdonságnak számított. A Peak egyik tartós versenyelőnye ebből született: nem egyetlen terméket építettek, hanem egy olyan technológiai alapot, amely később újabb üzleti megoldások kiindulópontja lehetett.

A következő években pénzintézeteket szolgáltak ki, majd fokozatosan nyitottak fintechcégek és nagyvállalatok felé. Az AI megjelenése újabb stratégiai fordulatot hozott a vállalatnál. A banki világban megszerzett magas biztonsági és technológiai standardokat átvitték a generatív mesterséges intelligencia területére, majd olyan megoldásokat kezdtek kialakítani, amelyek már kisebb cégek számára is elérhetők. A korábban nagyvállalati technológiát tudatosan kezdték a KKV-k igényeihez igazítani.

A Peak tapasztalata szerint azonban az AI-bevezetések legnagyobb hibája általában nem technológiai. Sok vállalkozás konkrét cél nélkül kezd kísérletezni az új eszközökkel, ami könnyen időrabló, költséges „AI-hobbivá” válhat. Suppan Márton szerint három dolog szükséges ahhoz, hogy valódi eredmény szülessen: világos célok, a munkatársak felkészítése és elkötelezett vezetés. Nem feltétlenül egy több száz oldalas AI-stratégiával kell kezdeni; először azt kell pontosan meghatározni, melyik üzleti problémát szeretné a vállalkozás mesterséges intelligenciával megoldani.

Ebből következik a Peak egyik legerősebb vezetői üzenete: „Egy AI-bevezetés egy cég életében maximum 20 százalékban technológiai projekt, 80 százalékban szervezetfejlesztési projekt.” A megfelelő szoftver kiválasztása önmagában kevés. Fel kell készíteni a vezetőket és a munkatársakat, át kell gondolni a folyamatokat, és meg kell értetni a szervezet tagjaival, miért történik a változás. Ugyanúgy, ahogy korábban egy CRM-bevezetést is meg tudott akadályozni az ellenálló szervezet, egy AI-projektet is könnyen kudarcra ítélhet, ha az emberek nem értik annak célját.

A mesterséges intelligencia alkalmazása ezért a vezetésről és a vállalati kultúráról is szól. A Peak szerint nem egyszerűen munkakörök kerülnek veszélybe, hanem elsősorban azok a munkavállalói attitűdök, amelyek kizárólag a pontosan meghatározott rutinok végrehajtására épülnek. Felértékelődik viszont a kreativitás, az összefüggések felismerése és a folyamatok fejlesztésének képessége. A jövőálló szervezet ezért nem egyszerűen AI-eszközöket ad a munkatársainak, hanem olyan közeget teremt, amelyben az emberek gondolkodni és fejleszteni akarnak. A Peak innovációit először saját működésében próbálja ki. Az új megoldásokat lehetőség szerint házon belül tesztelik, finomítják, és csak ezt követően viszik piacra. Így született a Digital Twin projektjük is, amelynek célja, hogy minden munkatárs mellé létrehozzanak egy digitális ikert, amely ismeri az adott kolléga tudását, projektjeit, kapcsolatait és feladatait. A cél nem az ember kiváltása, hanem a szervezeti tudás hozzáférhetővé tétele: egy munkatárs szabadsága vagy távozása ne jelentsen tudásvesztést, és egy egyszerű információ megszerzéséhez ne kelljen több ember részvételével megbeszélést szervezni.

A kezdeményezés mögött egy általánosabb cégépítési probléma áll: hogyan lehet a munkatársak fejében lévő tudást vállalati tudássá alakítani? A Peak digitális ikrei közös vállalati tudásbázisra, üzletági és az egyes szerepkörökhöz kapcsolódó információkra, majd az adott munkatárs saját tudására és kapcsolatrendszerére épülnek. A vállalat célja, hogy mintegy 110 munkatársuk mellett 110 digitális iker dolgozzon – nem létszámcsökkentés céljából, hanem azért, hogy a meglévő szakemberek a nagyobb hozzáadott értékű feladatokra tudjanak koncentrálni.