Vulcan Shield: A 2500 fős vállalatot már 12 főnél el kell kezdeni felépíteni

A Vulcan Shield Global 2022-ben alakult Szingapúrban, majd az ázsiai gyártás után európai termelési központ létrehozásáról döntött. Ennek helyszíne Békéscsaba lett, ahol a vállalat több ütemben építi fel első európai gyárát. A cél hat éven belül mintegy 2500 munkavállaló foglalkoztatása. A cég alumínium-oxid alapú, extrém körülmények között is alkalmazható szigetelőanyagokat gyárt majd, amelyek többek között az autóiparban, a repülő- és űriparban, valamint az IT-szektorban használhatók.

A projekt egyik legerősebb menedzsmentüzenete, hogy egy ekkora növekedést nem lehet organikusan „majd kialakul” alapon kezelni. A 2500 fős cél nem egy kommunikációs szám: abból indulnak ki, hogy hat év múlva mennyit szeretnének gyártani, ehhez hány gépre, milyen erőforrásokra és mekkora létszámra lesz szükség. Innen terveznek visszafelé. A beruházást ezért több ütemre bontották: a jelenlegi próbagyártást 250–300 fős termelési szakasz követi, majd további kapacitások épülnek ki, az utolsó ütemben pedig már az alapanyag gyártását is házon belülre tervezik hozni. A hosszú távú vízió így konkrét kapacitás-, technológia- és létszámtervvé válik.

Különösen érdekes, ahogyan ehhez a szervezetet építik. Jelenleg mindössze 12-en dolgoznak a vállalatnál, közülük hatan felsővezetők. Ez első látásra szokatlan arány, valójában azonban tudatos döntés: először azokat a vezetőket választották ki, akik később képesek lesznek felépíteni a saját szervezetüket. Egy gyorsan növekvő vállalatnál ugyanis nem akkor kell vezetői struktúrát keresni, amikor már több száz ember dolgozik benne. A későbbi szervezet alapjait jóval a tömeges létszámbővítés előtt kell lerakni.

A másik kritikus erőforrás a tudás. A Békéscsabán alkalmazott technológia olyan speciális szakértelmet kíván, amely jelenleg nem áll készen rendelkezésre ekkora volumenben. A vállalat ezért nem egyszerűen munkavállalókat akar toborozni, hanem saját munkaerőpiacának felépítésében is részt vesz. Egyetemekkel és iskolákkal működik együtt, mérnököket vesz fel, képzőközpont létrehozását tervezi, és Magyarországon építi fel saját kutatás-fejlesztési csapatát. Ahelyett tehát, hogy adottságként kezelné a megfelelő szakemberek hiányát, hosszú távú üzleti feladatként kezeli a szükséges kompetenciák létrehozását.

A magyarországi K+F-nek ebben kulcsszerepe lesz. A cél egy olyan helyi „minigyártás” kialakítása, ahol az új technológiákat először kisebb léptékben lehet kipróbálni, majd a bevált megoldásokat gyorsan át lehet vinni a békéscsabai sorozatgyártásba. Az innen származó technológia később más gyártóhelyeken is alkalmazhatóvá válhat. A kutatás-fejlesztés így nem elszigetelt innovációs funkció, hanem közvetlenül a termelés fejlesztését és későbbi skálázását szolgálja.

A beruházás emellett fontos lehetőséget teremthet a környékbeli KKV-knak is. A vállalat már a gyár felépítése közben beszállítói fórumokon oszt meg információkat arról, milyen termékekre, szolgáltatásokra és minőségre lesz szüksége. Egy KKV számára a nagyvállalati beszállítóvá válás ezért jóval a konkrét megrendelés előtt kezdődik: kapcsolatot kell építeni, információt kell gyűjteni, és időben fel kell készíteni a saját működést a nagyvállalati minőségi és folyamatkövetelményekre.

A Vulcan Shield példája végül azt mutatja, hogy a skálázás valójában nem létszámbővítés, hanem rendszerépítés. Ha hat év múlva 2500 embernek kell ugyanabban a rendszerben hatékonyan dolgoznia, akkor ma kell eldönteni, milyen technológiára, vezetőkre, tudásra, képzésre és szervezeti struktúrára lesz szükség. Ahogy a termelési igazgató fogalmaz: egy ekkora gyárat nem lehet egy-két év alatt felépíteni; idő kell a tudás átadásához, a termelési és kiszolgáló területek fejlesztéséhez és magának a szervezetnek a felépítéséhez.